Kunsági Borvidék

Egy kis történelem

Hazánk területén vélhetően Kr.e. III. században a már kelták is termesztettek szőlőt. A kunsági régió hatalmas területének köszönhetően régrenyúló szőlőtermesztési hagyományokkal rendelkezik. 1075-ből származik az első írásos emlék, miszerint szőlőskertek voltak ezen a területen. A középkori borkészítés leginkább a régióban élők borfogyasztását szolgálta. A török hódoltság időszakában az adóösszeírások 1545-1580 között Solton közel 2.000 hl-es borterméssel számolnak. Az 1578 évi szandzsákösszeírás szerint 2500 pint musttizedet vetettek ki a szegedi keresztény szőlősgazdákra. 1662-ben Jászberény lakosai a Hatvani basától 7 év adómentességgel kaptak ösztönzést szőlőtelepítésre. A török hódoltság időszakát követően elkezdődött a homokterületek újrahasznosítása, melyre szőlőt telepítettek, hogy megkössék a futóhomokos területek talaját. Ezt követően a filoxéra-vész (1875) szerencsére érintetlenül hagyta a területet, hiszen a filoxéra homokos talajon nem okozhatott problémát.

Az 1800-as évek végén elkezdődött a borok minőségjavulása a térségben. 1892 után állami rendelettel létrehozták a Kecskeméti Szőlészeti Kutatóintézetet, ahol a nagy tapasztalatokkal rendelkező szőlősgazda, Miklós Gyula országos borászati kormánybiztos is mindent elkövetett a filoxéra kártételeinek enyhítésére, és 1876-tól csaknem két évtizedig a szőlőművelés és borászat valódi apostolaként a filoxéria-vész által elpusztított szőlők helyreállításának legfáradhatatlanabb bajnoka volt. Kecskeméten dolgozott Mathiász János és Kocsis Pál szőlőnemesítő is, akik számos új, szőlőfajtát nemesítettek. Az 1900-as évek elejétől a technológia fejlesztése következtében a borok minősége és ismertsége jelentős mértékben növekedni kezdett, melynek következtében a szőlőterület nagysága is nőtt, főként egyszerű, könnyed és gyümölcsös borokat adó fajták telepítésével. 1961-1965 között nagyüzemesítés utáni nagy rekonstrukció történt, túlnyomóan a régi fajtákkal, illetve a művelésmódok átalakításával. A 70-es évektől kezdve minőségi borkészítés felé fordult a borvidék, ahol olyan híres szőlőfajtákat telepítettek, mint a Kecskeméti Pecseny Fehér, vagy a Kecskeméti Leányka, illetve művelésmódváltás is bekövetkezett. A borvidék előszőr 1990-ben vált ki az Alföldi borvidékből és 2000 óta híres szlogenje „A Kunsági Bor a Mindennapok Bora” oltalom alatt áll. Napjainkban az ültetvények koncentrálódása, piaci igényeknek megfelelő fajtaváltás, kiemelkedő hazai és nemzetközi eredmények tükrözik a borvidék sokszínű arcát.

Forrás: Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa